A Magyar Televízió megszorításokra hivatkozva megszüntette néhány műsorát, elküldte Juszt Lászlót és levette a képernyőről a Napkeltét, a minden reggel jelentkező közéleti-politikai műsort. A Napkelte kivégzése meglehetősen nagy visszhangot keltett, mivel kőkemény politikai vonatkozásai is vannak és voltak a műsornak, elsősorban azért, mert a Fidesz elnöke, Orbán Viktor vezetésével a párt bojkottálta, képviselőik, tisztviselőik nem nyilatkoztak, nem jelentek meg, és ehhez a bojkotthoz boldogan csatlakozott a KDNP nevet bitorló pártocska is. Fontos azonban némileg felvázolni az előzményeket, mert a magyar közszolgálati televíziózás meglehetősen furcsa képződmény, tökéletesen érthetetlen és értelmetlen rendszerrel, pazarlással és csórósággal egyszerre, folyamatos elnöknélküliséggel, egyszóval kódolt káosszal.Van négy állami televíziónk, a Duna TV, a Duna Autonómia, a Magyar 1 és a Magyar 2. Mondanom sem kell, ebből minimum kettő tökéletesen felesleges, hiszen csupán kifizetőhelyekként működnek, tényleges funkciójuknak megfelelni nem tudnak, néha megpróbálnak kereskedelmi televízióként viselkedni, néha pedig csak zavarodottan motyognak maguk elé, nem értve, mit is keresnek ebben az érdekes, de túl gyors világban.A Napkelte külső gyártásban készült éveken át, tehát piaci alapokon, Gyárfás Tamás vezetésével, de konkurencia nélkül, mivel a kereskedelmi csatornákon ebben a reggeli időszakban tombol a konzumidiotizmus, heherésző kvázi hírességek adnak táplálkozási tanácsokat, vagy wannabe zenekarok playbackelnek szorgalmasan. A Napkelte tehát megmaradhatott a nyolcvanas években, mintegy zárványként utazva az időben, elkerülve mindenféle modernizálási kísérletet, úgy tartalmilag, mint megjelenésében. Unalmas volt és avítt.Mindezt azért fontos elmesélnem, mivel a Fidesz bojkottja és a liberális értelmiség utálkozása egyaránt a Napkelte ellen irányult, márpedig ilyen egybeesés nem fordult elő a kilencvenes évek eleje óta, tehát értelmezhetném a Magyar Televízió döntését korszerű és átgondolt paradigmaváltásként is, ha nem tudnám pontosan, hogy törleszkedés és politikai számítás áll a műsorváltozás mögött.Orbánék bojkottja egyszerűen megfutamodás volt a kínos kérdések elől, mivel a Napkelte kétségtelenül baloldali irányultságú stábja nem működött közre mikrofonállványként, márpedig magyar politikus, különösen magyar jobboldali politikus csak a saját közönsége előtt szeret fellépni, ha módja nyílik rá, kijelöli a kérdező személyét is, előre elküldi a kérdéseket, és ami a legszörnyebb, mindezt meg is teheti, mert a nyilvánosság ereje nem működik, csupán befektetési bankok és mosóporok esetében.A bojkott tehát nevetséges volt, de a Napkelte ettől még nem lett jobb, viszont a Magyar Televízió vezetősége pontosan tudja, hogy tavasszal országgyűlési választások lesznek, és khm, nem a baloldal tűnik esélyesnek.A Fidesz kétharmad közeli győzelme esetén – ami könnyen előfordulhat –, gyakorlatilag teljhatalma lesz a közszolgálati médiumok fölött, márpedig a hatalom pénzt jelent, és pénz nélkül még a közszolgálati televízió sem tud működni.Ez a helyzet áll elő akkor, ha a közmédiumok függetlensége csak névleges, mivel nincs törvényben rögzített költségvetésük, ezért aztán minden alkalommal kuncsorogniuk kell némi alamizsnáért, és a koldusok függetlensége csak látszólagos lehet. Nem tudnak ciklusokon át tervezni, képtelenek dolgozni, ezért aztán nem is próbálnak, választástól választásig élnek, meg akarnak felelni az aktuális kormányzatnak, és jó előre felkészülni a következőre, mert különben elzárják a csapokat. Olyan ez nekem, mint Eperjes Károly Kossuth-díja... Megérdemelte, szerintem is megérdemelte, de mivel a Fidesz-kormány adta neki egyértelműen politikai okokból, így már mindörökre büdös lesz egy kicsit a dolog. Ahová csak nézek, mindenhol készülődnek az emberek a következő – névlegesen jobbközép, de lényegében megfoghatatlan ideológiájú, ám módszereiben bolsevik – kormány hatalomra kerülésére, folyik a helyezkedés, egzisztenciálisan állam-függő művészek fedezik fel magukban a nemzeti érzés megfelelő változatát, pályázatokból élő alkotók kötik meg beteges kompromisszumaikat, hogy jövőre is tudják fizetni a lakáshitelük részleteit, és az egész valami rettenetesen szomorú, mégis mélységesen emberi.Nem lesz többé Napkelte, ami nagyszerű, de ami helyette lesz, valószínűleg még rosszabb lesz, bár ideológiailag megfelelő, egy szagtalan-színtelen információs magazin, ahol a műsorvezetők udvariasak lesznek a fideszes politikusokkal és nem hozzák őket kellemetlen helyzetbe, majd a kiegyensúlyozottság jegyében a szocialistákkal is kedveskednek, az egész olyan lesz, mint egy születésnapi zsúr, lehetőleg jó hírekkel feldobva.Sajnos azonban ez nem újságírás, ez nem televíziózás, csak valami megúszásra berendezkedett utánzat, mert a politika az ilyesmit szereti, erre ad pénzt, és egy olyan kis piac, mint Magyarország, képtelen eltartani a maga színvonalas televízióját.Örök gyámság, nem fogunk szabadulni a politika kezéből, míg meg nem valósul az európai egyesülés valóban működő formája, közös nyelvvel, közös célokkal és sokféle kultúrával. Addig pedig marad a hóeleji sorban állás a pénztárnál, a politikailag beteg műsorok és a szánalmas helyezkedés négyévente.
/Para- Kovács Imre nepszava.com 2009. október 01./
