A Nyilvánosság Klub a sajtószabadság alkotmányos védelmére alakult. Fellép a társadalmi nyilvánosságot sértő módszerek ellen. Ezért tiltakozunk az MSZMP KB november 1-2-i ülésén az előadói beszédben elhangzott, majd az állásfoglalásban is tükröződő, a sajtót általánosságban elmarasztaló, az egyes orgánumokat és intézményéket kifejezetten támadó megnyilatkozások ellen.
Az előadói beszéd és az állásfoglalás egyes kitételei azért elfogadhatatlanok, mert rácáfolnak még azokra az MSZMP által deklarált elvekre és törekvésekre is, amelyek a pártértekezlet óta a sajtóirányítás liberalizálására, a nyilvánosság demokratizálására és kiterjesztésére vonatkoznak, és azt ígérik, hogy a párt kizárólag saját sajtóját irányítja közvetlen módszerekkel.
1. Kifogásoljuk az előadói beszédnek a sajtóra vonatkozó, általánosságokat tartalmazó, érvek és tények nélkül minősítő, és retorziókat kilátásba helyező fenyegető megfogalmazásait. Ez a retorika - reméltük - egy régi sajtóirányítás jellemzője. Ettől az MSZMP több vezetője, és vezető testülete már elhatárolta magát. Sajnálatos, hogy ez a stílus az előadói beszéd sajtót általánosságban bíráló hangvételében és a KB-ülés állásfoglalásában is kifejezésre jut. Miután a korábban meghirdetett elvek ellenére a mostani ülés nem volt nyilvános, ezért a közvéleménynek nem állt módjában megismerni, hogy a KB tagjai milyen mértékben azonosultak az általánosító elítéléssel.
2. A legerőteljesebb támadás a Magyar Rádiót és az ott dolgozó párttagok egy csoportját érte. A sokat emlegetett demokratikus partneri viszony a nyilvánosságban szereplők között azt kívánja, hogy ne utólagos testületi megbélyegzéssel juttassák kifejezésre véleményüket, hanem a párttagok, a párt vezető testületeinek tagjai a tömegkommunikációban vállalják a nyílt vitát, álláspontjuk érvelő kifejtését - fenyegetés helyett. Így válhatna el, hogy mi a valóságos befolyása és tényleges súlya a közvélemény előtt egy-egy nézetnek.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete leszögezi, hogy a Magyar Rádiót - miként a Magyar Televíziót és a Magyar Távirati Irodát is - a nemzet intézményének tekinti, amelynek finanszírozása közpénzekből történik, törvényességi felügyeletét az államminiszter látja el. Következésképp ezek az intézmények nem tükrözhetik kizárólag a párt, illetve egyes vezetőinek álláspontját, hanem közvetíteniük kell a társadalomban jelenlévő valamennyi - az Alkotmánnyal nem ellentétes - nézetet, törekvést. Ha hitelt adhatunk a párt új közmegegyezést szorgalmazó szándékának, akkor ezzel a törekvéssel ellentétes, hogy a Magyar Rádió szuverén műsorpolitikáját az előadói beszéd retorziók kilátásba helyezésével befolyásolni kívánja.
3. Nem fogadjuk el, hogy hatalmi szóval döntsék el, a mai magyar társadalomban milyen nézetek, áramlatok, és csoportosulások kapjanak nyilvánosságot, kik lehetnek és kik nem lehetnek "ügyeletes nyilatkozók" - legyen szó politikai hatalom nélküli állampolgárokról, a tudomány képviselőiről, az államigazgatás alkalmazottairól, vagy éppen vezető pártfunkcionáriusokról.
Az előadói beszéd egyhelyütt a sajtót saját törvényei szerint működő politikai tényezőként említi, és az állásfoglalás kitüntetett jelentőséget tulajdonít a nyilvánosságnak a politikai rendszerben. A beszéd egész nyilvánosság- és sajtófelfogása ezzel ellentétes tartalmú.
/Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete 1988. november 08./
